Stressz

Stresszes vagy? Beszéld ki!

Veled is előfordult már, hogy csak akkor tudtál igazán túllendülni egy kellemetlen élményen, amikor végre kibeszélted? Észrevetted már, hogy az egyik sikert követi a másik, míg a nyerő szériát meg nem töri valami, és onnantól folyamatosan peched van? Van olyan ismerősöd – esetleg Te magad – aki egy trauma óta már „nem a régi”? Ezek lehetnek az első jelek, hogy a stressz jelen van az életedben.

Az agy szerepe

A válasz az agy alakíthatóságában keresendő. Tudatosan trenírozzuk vitaminokkal, megfelelő étkezéssel, memorizálással vagy relaxációval. Kevésbé ismert tény azonban, hogy a szociális élmények is hatással vannak azagyunkra, intenzitásuktól függően kisebb-nagyobb mértékben.

Minden, néhány óránál tovább tartó érzelmi állapot képes az agyban géneket ki- illetve bekapcsolni, melynek következtében csökken például az agy szerotoninra való érzékenysége. Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy nehezebben leszünk boldogak. Hiába termelődik ugyanis a boldogsághormonként is ismert szerotonin, ha az agyunk nem hajlandó azt befogadni. Szó szerint elzárkózunk az örömök elől.

Az ördögi kör

Tartós stressz, – például rossz munkahelyi környezet vagy állandó otthoni feszültség esetén – ez az állapot állandósulhat, hosszú távú levertséget vagy depressziót okozva. Ennek következményeként pedig sokan bezárkóznak, elidegenednek a barátaiktól, családjuktól, ami tovább rontja a helyzetet. Kialakul egy ördögi kör.  

pszichoszomatikus

Ennek ugyanakkor a fordítottja is igaz. Egy pozitív tapasztalathatására agyunk érzékenyebb lesz a szerotoninra, amitől optimistábban látjuk a világot. Az így nyert plusz energia és önbizalom pedig kiváló táptalajt nyújtanak egy újabb siker eléréséhez. Mígnem egyszer veszítünk…

Hogy ennek hatására mennyire könnyen nyerjük vissza az optimizmusunkat vagy csúszunk bele a fent említett ördögi körbe az a stressztűrő képességünktől, illetve a stresszre adott reakciónktól függ. 

Stressztűrő képesség pszichoszomatikus

A stressztűrő képesség kialakulásában fontos szerepe van az anyai szeretetnek. Egereken végzett kutatások szerint, amikor az anya nyaldossa az utódait, a kisegérben működésre serkenti a glükokortikoid receptorokat kódoló GR-gént. Ennek hatására az agy gyorsabban le tudja csökkenteni a szervezet egyik stresszhormonjának: a kortizolnak szintjét, így a kis egérke hamar újra ellazul. 

Az anyai nyalogatást pótolni már nem tudjuk, viszont még eldönthetjük, hogyan reagálunk egy frusztráló eseményre vagy egy tartóssá vált rosszkedvre, esetleg depresszióra. Egy agyszkenner segítségével végzett vizsgálat során az derült ki, hogy egy empatikus beszélgetés hatására a szerotoninszint ugyanolyan gyorsan a normál szintre emelkedik, mintha antidepresszánst szedne a páciens. Igaz ez úgy egy jó barát, mint képzett terapeuta megértő fülei esetén.  

Forrás: Mark Mieras: Többet ésszel

Ha egy jó beszélgetés segítene csökkenteni a stresszt, foglalj időpontot elérhetőségeink egyikén. pszichoszomatikus