Diszfunkcionális megküzdési módok a Sématerápiában

A diszfunkcionális megküzdési módok olyan gondolkodási, érzés- és viselkedésminták, amelyeket az egyének a kielégítetlen szükségletekből vagy negatív tapasztalatokból eredő érzelmi szorongással való megbirkózás érdekében alakítanak ki. Az alábbiakban az egyes említett módokról találunk információkat:

  1. Elidegenedett védelmező: Az Elidegenedett védelmező mód az érzelmektől való érzelmi elzárkózást és a sebezhetőség elkerülését foglalja magában. Az ebben a módban lévő egyének távolságtartónak, távolságtartónak vagy robotikusnak tűnhetnek. Elnyomhatják érzelmeiket és elkerülhetik az intim kapcsolatokat, hogy megvédjék magukat a lehetséges fájdalomtól vagy elutasítástól .
  2. Túlkompenzáló: Az Túlkompenzáló módra jellemző a tökéletességre való törekvés és a túlteljesítés, hogy kompenzálja a mögöttes elégtelenség vagy értéktelenség érzését. Az ebben a módban lévő egyének túlságosan magas követelményeket állíthatnak maguk elé, és könyörtelen erőfeszítéseket tesznek, hogy bizonyítsák értéküket. Félhetnek a kudarctól, és nehezen fogadják el önmagukat vagy az elért eredményeiket
  3. Önfelértékelő mód: Az Önfelértékelő mód (Self-Aggrandizer) üzemmódban a nagyképűség és az önreklámozás révén keresik az érvényesítést, a figyelmet és a csodálatot. Az ebben a módban lévő egyének eltúlozhatják eredményeiket, tehetségüket vagy tulajdonságaikat, hogy elismerést és csodálatot szerezzenek másoktól. Felfuvalkodott önérzettel rendelkezhetnek, és folyamatosan külső megerősítést keresnek önbecsülésük növelése érdekében .

Fontos megjegyezni, hogy ezek a módok nem teljes körűek, és az egyének különböző diszfunkcionális megküzdési módok kombinációját tapasztalhatják. Ezek a módok maladaptív stratégiaként szolgálnak a mögöttes érzelmi fájdalommal és kielégítetlen szükségletekkel való megbirkózásra. Ezeknek a módoknak a felismerése és kezelése a sématerápia egyik kulcsfontosságú szempontja az egészségesebb megküzdési stratégiák és az érzelmi jólét előmozdítása érdekében.

[1] Edwards, D. J. A. (2022). Sémamódok az esetkonceptualizáláshoz. Frontiers in Psychology, 12, 763670.

Mi a kevert módok fogalma, és hogyan kapcsolódnak a nárcisztikus vonásokkal rendelkező egyénekhez?

A sématerápiában a kevert módok fogalma arra a jelenségre utal, amikor egynél több mód jellemzői egyszerre, egyidejűleg jelennek meg az egyén tapasztalataiban [2]. A keveredés gyakori, és kihívássá teheti annak az egyetlen módnak az azonosítását, amelyben a kliens egy adott pillanatban tartózkodik. A keveredő módok különböző kontextusokban fordulhatnak elő, beleértve a gyermeki módokat és a megküzdési módokat [2].

A nárcisztikus vonásokkal rendelkező egyéneknél a módok keveredése különösen fontos. Interakcióikban zökkenőmentesen egymás után következhetnek vagy keveredhetnek a különböző módok. Például az önérvényesítésre és csodálatra törekvés jellemzi az Önmagasztaló módot, amely keveredhet a paranoid túlkontrolláló móddal, amely óvatossággal és gyanakvással jár. Ez a keveredés önigazolás, lenézés, valamint az állandó érvényesítés és figyelem iránti igény formájában nyilvánulhat meg [1].

A nárcisztikus vonásokkal rendelkező egyéneknél a módok keveredése összetett és kihívást jelentő dinamikát eredményezhet. Hozzájárulhat az egészséges kapcsolatok kialakításának és fenntartásának nehézségeihez, valamint az önismeret és az empátia hiányához. Ezeknek a keveredő móduszoknak a megértése és kezelése kulcsfontosságú a sématerápiában, hogy a nárcisztikus vonásokkal rendelkező egyének egészségesebb megküzdési stratégiákat alakíthassanak ki és javíthassák interperszonális működésüket [1].

Ferles Péter

Tanácsadó szakpszichológusként, Család és párkapcsolati tanácsadó szakon végeztem nagyjából 10 éve. Azóta magánpraxisban dolgozom. A munkám során Sématerápiával és evidence based módszerekkel dolgozom.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük