Egy joviális öregúr tanácsai az életre

Carl Rogers

Rogers a pszichológia Freud-ja. Egy nagy hatású amerikai pszichológus, aki a személyiségalapú pszichológia egyik meghatározó szereplője. Álláspontja szerint az egyén szabadon dönt arról, hogyan akar tenni, mivé akar válni. Dönthetünk az önmegvalósító életforma mellett, de dönthetünk úgy is, hogy a külső hagyománynak rendeljük alá törekvéseinket.

Onnan lehet tudni, hogy jó terapeutához sodort a szél, hogy nagyapádnak is elfogadnád. Hát nekem pont ilyen ez a mosolygós öregúr, aki élete vége felé pár egyszerű gondolatban összefoglalta 85 évének tapasztalatait. Nem megcáfolhatatlan igazságokat hirdet, amikkel meg akarja hódítani a világot, hanem a tapasztalatait írja le magának.

“Szeretném világosan leszögezni, hogy ezek a tapasztalatok nekem jelentenek valamit. Nem tudom, hogy Önökre is érvényesek-e. Nem áll szándékomban,bárkit is meggyőzni. Ilyen szellemben adom közre azokat a tapasztalataimat, amik most következnek. Csak azt mondhatom, hogy nekem fontosak, és mindig is azok voltak. Állandóan tanulom és újratanulom őket. Sokszor nem eszerint cselekszem, és megbánom.”(Rogers)

Csemegézzünk belőle:

  1. Ne játszd meg magad
  2.  Fogadd el magad
  3. A valódi kapcsolatok lüktetnek, pulzálnak, változnak
  4. Be liberal
  5. Változz, fejlődj, gazdagodj
  6. Légy nyitott
  7. Az elfogadás elégedettséghez vezet
  8. Bízz magadban
  9. Az együttérzés összeköt az ítélkezés szétválaszt
  10. Semmi sem állandó

Ennek a Rogers-féle tízparancsolatnak a részletes bemutatását, az ‘Egy joviális öregúr tanácsai az életre‘ blogbejegyzésben találod.

Ha ebben a rogersi szemléletben szeretnél részt venni egy tanácsadáson, ne habozz és jelentkezz elérhetőségeim egyikén.

További önismereti cikkekért pedig látogass el a Pszichológus Budapest Blogra.

Ferles Péter