Sok ember fejében dolgozik egy belső kritikus hang. Ez a hang a lehető legrosszabb pillanatokban szeret minket kritizálni, szidni, nyomasztani. Borzasztóan megtudja keseríteni az ember életét, ezért leírom az egyik legegyszerűbb módot, hogy ezt a belső kritizáló hangot megszüntessük.
A kritikus hang ugyanúgy bánik velünk, mint ahogy korábban mások bántak velünk. Ha támogató, dicsérő környezetben nőttünk fel, akkor a belső hangunk is támogató lesz. Ha kritizáló, akkor a belső hang is kegyetlen lesz. Lehet, hogy a célja elfogadható, az eszközei azonban elfogadhatatlanok.
Például, leverünk egy poharat és eltörik. A kritizáló hang egyből felcsattan: Hogy lehetsz ekkora idióta már megint?! Ilyenkor érdemes szóba állni a hanggal és megkérdezni tőle, mi a célja, szándéka, mit akar azzal elérni, hogy ezt mondja. Általában az a válasz, hogy ne legyél hülye, béna, ügyetlen. Ez a válasz még mindig elfogadhatatlan számunkra, ugyanis azzal, hogy elmondják, hogy ne legyünk hülyék, még nem tudunk mit kezdeni vele. Ezért tovább kérdezgetjük: Ha ne hülye legyek, akkor milyen legyek? Ilyenkor jöhet egy olyan válasz, hogy figyelj oda jobban. Ez még mindig nem elég támogató nekünk, mert utólag okoskodni mindenki tud, és ezért megkérhetjük a kritizáló hangot, hogy ahelyett, hogy azt mondja, hogy a múltban mit kellett volna tennünk, kérjük meg, hogy inkább segítsen nekünk odafigyelni legközelebb.
Tehát egy kritizáló és egy támogató belső hang, ugyanarra a példára a következőket mondaná:
Leverted a poharat, hogy lehetsz ilyen béna, mindig ezt csinálod, és ezért soha senki nem fog szeretni.
Leverted a poharat, gyere söpörjük fel, minden rendben van, legközelebb máshova tesszük.
A belső kritikus hangot nem szabad természetesnek venni, minden egyes alkalommal meg kell kérni, hogy a célját nem szidalmazva, hanem támogatva, segítve akarja elérni.
Ha többet szeretnél tudni a kritikus hang megszelídítésének folyamatáról, jelentkezz be hozzám.
